Katicabogárka! Szállj el! Szállj el!
Jönnek a törökök, sós kútba tesznek,
onnan is kivesznek.
Kerék alá tesznek, onnan is kivesznek!
Ihol jönnek a törökök mindjárt agyon lőnek!
Ismerős mondóka, ugye?
Gyerekkorunkban ha megláttunk egy katicabogarat, máris egyfolytában skandáltuk, énekeltük.
Azt azonban sehogy sem akartam megérteni, szerencsétlen kis katicát miért kell kínozni és agyon lőni...
A napokban véletlenül ráakadtam Nagy Bandó András Sorsmondókájára.
Hihetetlen, hogy mi minden kikerekedhet az előbbi egyszerű kis mondókából.
Hallgassátok meg Ti is!
Hogy jutottak eszembe a katicák?
Nos, közeledik Katalin napja.
Sokak kedvence a kis hétpettyes katicabogár.
Ezért egy könnyen magvalósítható katicás ötletet mutatok be a Kreativ Szakkör oldalán.
A könyv lapjai közül kikandikáló katicánk hűséges segítőtárs.
Ez a katica nem száll el. Ott marad, ahol szeretnénk.
Mindössze annyi a teendőnk, hogy szárnyai alá fűzzük a könyv megjelölni kívánt lapjait. Katicánk így jelzi, hogy hol hagytuk abba az olvasást.
Egy ajándékba szánt könyv kisérőjeként a katicabogaras könyvjelzővel kedves meglepetés okozhatunk az ünnepeltnek.
Természetesen nemcsak a Katalinoknak, Katáknak, Katicáknak...
